Definify.com
Definition 2024
óvó
óvó
Hungarian
Adjective
óvó (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | óvó | óvók |
| accusative | óvót | óvókat |
| dative | óvónak | óvóknak |
| instrumental | óvóval | óvókkal |
| causal-final | óvóért | óvókért |
| translative | óvóvá | óvókká |
| terminative | óvóig | óvókig |
| essive-formal | óvóként | óvókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | óvóban | óvókban |
| superessive | óvón | óvókon |
| adessive | óvónál | óvóknál |
| illative | óvóba | óvókba |
| sublative | óvóra | óvókra |
| allative | óvóhoz | óvókhoz |
| elative | óvóból | óvókból |
| delative | óvóról | óvókról |
| ablative | óvótól | óvóktól |
Derived terms
Verb
óvó
- present participle of óv