Hungarian
Adjective
önző (comparative önzőbb, superlative legönzőbb)
- selfish
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
önző
|
önzők
|
| accusative |
önzőt
|
önzőket
|
| dative |
önzőnek
|
önzőknek
|
| instrumental |
önzővel
|
önzőkkel
|
| causal-final |
önzőért
|
önzőkért
|
| translative |
önzővé
|
önzőkké
|
| terminative |
önzőig
|
önzőkig
|
| essive-formal |
önzőként
|
önzőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
önzőben
|
önzőkben
|
| superessive |
önzőn
|
önzőkön
|
| adessive |
önzőnél
|
önzőknél
|
| illative |
önzőbe
|
önzőkbe
|
| sublative |
önzőre
|
önzőkre
|
| allative |
önzőhöz
|
önzőkhöz
|
| elative |
önzőből
|
önzőkből
|
| delative |
önzőről
|
önzőkről
|
| ablative |
önzőtől
|
önzőktől
|
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
önző
|
önzőek
|
| accusative |
önzőt
|
önzőeket
|
| dative |
önzőnek
|
önzőeknek
|
| instrumental |
önzővel
|
önzőekkel
|
| causal-final |
önzőért
|
önzőekért
|
| translative |
önzővé
|
önzőekké
|
| terminative |
önzőig
|
önzőekig
|
| essive-formal |
önzőként
|
önzőekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
önzőben
|
önzőekben
|
| superessive |
önzőn
|
önzőeken
|
| adessive |
önzőnél
|
önzőeknél
|
| illative |
önzőbe
|
önzőekbe
|
| sublative |
önzőre
|
önzőekre
|
| allative |
önzőhöz
|
önzőekhez
|
| elative |
önzőből
|
önzőekből
|
| delative |
önzőről
|
önzőekről
|
| ablative |
önzőtől
|
önzőektől
|
Synonyms
Antonyms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6