Definition 2024
ötvenhárom
ötvenhárom
Hungarian
Numeral
ötvenhárom
- (cardinal) fifty-three
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
ötvenhárom
|
ötvenhármak
|
accusative |
ötvenhármat
|
ötvenhármakat
|
dative |
ötvenháromnak
|
ötvenhármaknak
|
instrumental |
ötvenhárommal
|
ötvenhármakkal
|
causal-final |
ötvenháromért
|
ötvenhármakért
|
translative |
ötvenhárommá
|
ötvenhármakká
|
terminative |
ötvenháromig
|
ötvenhármakig
|
essive-formal |
ötvenháromként
|
ötvenhármakként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
ötvenháromban
|
ötvenhármakban
|
superessive |
ötvenhármon
|
ötvenhármakon
|
adessive |
ötvenháromnál
|
ötvenhármaknál
|
illative |
ötvenháromba
|
ötvenhármakba
|
sublative |
ötvenháromra
|
ötvenhármakra
|
allative |
ötvenháromhoz
|
ötvenhármakhoz
|
elative |
ötvenháromból
|
ötvenhármakból
|
delative |
ötvenháromról
|
ötvenhármakról
|
ablative |
ötvenháromtól
|
ötvenhármaktól
|
Possessive forms of ötvenhárom
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
ötvenhármam
|
—
|
2nd person sing. |
ötvenhármad
|
—
|
3rd person sing. |
ötvenhárma
|
—
|
1st person plural |
ötvenhármunk
|
—
|
2nd person plural |
ötvenhármatok
|
—
|
3rd person plural |
ötvenhármuk
|
—
|
See also