Definition 2024
ötvenhét
ötvenhét
Hungarian
Numeral
ötvenhét
- (cardinal) fifty-seven
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
ötvenhét
|
ötvenhetek
|
accusative |
ötvenhetet
|
ötvenheteket
|
dative |
ötvenhétnek
|
ötvenheteknek
|
instrumental |
ötvenhéttel
|
ötvenhetekkel
|
causal-final |
ötvenhétért
|
ötvenhetekért
|
translative |
ötvenhétté
|
ötvenhetekké
|
terminative |
ötvenhétig
|
ötvenhetekig
|
essive-formal |
ötvenhétként
|
ötvenhetekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
ötvenhétben
|
ötvenhetekben
|
superessive |
ötvenhéten
|
ötvenheteken
|
adessive |
ötvenhétnél
|
ötvenheteknél
|
illative |
ötvenhétbe
|
ötvenhetekbe
|
sublative |
ötvenhétre
|
ötvenhetekre
|
allative |
ötvenhéthez
|
ötvenhetekhez
|
elative |
ötvenhétből
|
ötvenhetekből
|
delative |
ötvenhétről
|
ötvenhetekről
|
ablative |
ötvenhéttől
|
ötvenhetektől
|
Possessive forms of ötvenhét
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
ötvenhetem
|
ötvenheteim
|
2nd person sing. |
ötvenheted
|
ötvenheteid
|
3rd person sing. |
ötvenhete
|
ötvenhetei
|
1st person plural |
ötvenhetünk
|
ötvenheteink
|
2nd person plural |
ötvenhetetek
|
ötvenheteitek
|
3rd person plural |
ötvenhetük
|
ötvenheteik
|
See also