Hungarian
Noun
özvegyember (plural özvegyemberek)
- widower (a man whose wife has died)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
özvegyember
|
özvegyemberek
|
accusative |
özvegyembert
|
özvegyembereket
|
dative |
özvegyembernek
|
özvegyembereknek
|
instrumental |
özvegyemberrel
|
özvegyemberekkel
|
causal-final |
özvegyemberért
|
özvegyemberekért
|
translative |
özvegyemberré
|
özvegyemberekké
|
terminative |
özvegyemberig
|
özvegyemberekig
|
essive-formal |
özvegyemberként
|
özvegyemberekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
özvegyemberben
|
özvegyemberekben
|
superessive |
özvegyemberen
|
özvegyembereken
|
adessive |
özvegyembernél
|
özvegyembereknél
|
illative |
özvegyemberbe
|
özvegyemberekbe
|
sublative |
özvegyemberre
|
özvegyemberekre
|
allative |
özvegyemberhez
|
özvegyemberekhez
|
elative |
özvegyemberből
|
özvegyemberekből
|
delative |
özvegyemberről
|
özvegyemberekről
|
ablative |
özvegyembertől
|
özvegyemberektől
|
Possessive forms of özvegyember
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
özvegyemberem
|
özvegyembereim
|
2nd person sing. |
özvegyembered
|
özvegyembereid
|
3rd person sing. |
özvegyembere
|
özvegyemberei
|
1st person plural |
özvegyemberünk
|
özvegyembereink
|
2nd person plural |
özvegyemberetek
|
özvegyembereitek
|
3rd person plural |
özvegyemberük
|
özvegyembereik
|
See also