Hungarian
Noun
őrnagy (plural őrnagyok)
- major
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
őrnagy
|
őrnagyok
|
| accusative |
őrnagyot
|
őrnagyokat
|
| dative |
őrnagynak
|
őrnagyoknak
|
| instrumental |
őrnaggyal
|
őrnagyokkal
|
| causal-final |
őrnagyért
|
őrnagyokért
|
| translative |
őrnaggyá
|
őrnagyokká
|
| terminative |
őrnagyig
|
őrnagyokig
|
| essive-formal |
őrnagyként
|
őrnagyokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
őrnagyban
|
őrnagyokban
|
| superessive |
őrnagyon
|
őrnagyokon
|
| adessive |
őrnagynál
|
őrnagyoknál
|
| illative |
őrnagyba
|
őrnagyokba
|
| sublative |
őrnagyra
|
őrnagyokra
|
| allative |
őrnagyhoz
|
őrnagyokhoz
|
| elative |
őrnagyból
|
őrnagyokból
|
| delative |
őrnagyról
|
őrnagyokról
|
| ablative |
őrnagytól
|
őrnagyoktól
|
| Possessive forms of őrnagy
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
őrnagyom
|
őrnagyaim
|
| 2nd person sing. |
őrnagyod
|
őrnagyaid
|
| 3rd person sing. |
őrnagya
|
őrnagyai
|
| 1st person plural |
őrnagyunk
|
őrnagyaink
|
| 2nd person plural |
őrnagyotok
|
őrnagyaitok
|
| 3rd person plural |
őrnagyuk
|
őrnagyaik
|