Definition 2024
Béla
Béla
Hungarian
Proper noun
Béla
- A male given name.
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
Béla
|
Bélák
|
accusative |
Bélát
|
Bélákat
|
dative |
Bélának
|
Béláknak
|
instrumental |
Bélával
|
Bélákkal
|
causal-final |
Béláért
|
Bélákért
|
translative |
Bélává
|
Bélákká
|
terminative |
Béláig
|
Bélákig
|
essive-formal |
Bélaként
|
Bélákként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
Bélában
|
Bélákban
|
superessive |
Bélán
|
Bélákon
|
adessive |
Bélánál
|
Béláknál
|
illative |
Bélába
|
Bélákba
|
sublative |
Bélára
|
Bélákra
|
allative |
Bélához
|
Bélákhoz
|
elative |
Bélából
|
Bélákból
|
delative |
Béláról
|
Bélákról
|
ablative |
Bélától
|
Béláktól
|
Possessive forms of Béla
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
Bélám
|
Béláim
|
2nd person sing. |
Bélád
|
Béláid
|
3rd person sing. |
Bélája
|
Bélái
|
1st person plural |
Bélánk
|
Béláink
|
2nd person plural |
Bélátok
|
Béláitok
|
3rd person plural |
Bélájuk
|
Béláik
|
Derived terms
- (diminutive) Bélácska, Béluci, Bélus, Béluska
See also