Definition 2024
Hippokratész
Hippokratész
Hungarian
Proper noun
Hippokratész
- Hippocrates (Greek physician)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
Hippokratész
|
Hippokratészek
|
accusative |
Hippokratészt
|
Hippokratészeket
|
dative |
Hippokratésznek
|
Hippokratészeknek
|
instrumental |
Hippokratésszel
|
Hippokratészekkel
|
causal-final |
Hippokratészért
|
Hippokratészekért
|
translative |
Hippokratésszé
|
Hippokratészekké
|
terminative |
Hippokratészig
|
Hippokratészekig
|
essive-formal |
Hippokratészként
|
Hippokratészekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
Hippokratészben
|
Hippokratészekben
|
superessive |
Hippokratészen
|
Hippokratészeken
|
adessive |
Hippokratésznél
|
Hippokratészeknél
|
illative |
Hippokratészbe
|
Hippokratészekbe
|
sublative |
Hippokratészre
|
Hippokratészekre
|
allative |
Hippokratészhez
|
Hippokratészekhez
|
elative |
Hippokratészből
|
Hippokratészekből
|
delative |
Hippokratészről
|
Hippokratészekről
|
ablative |
Hippokratésztől
|
Hippokratészektől
|
Possessive forms of Hippokratész
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
Hippokratészem
|
Hippokratészeim
|
2nd person sing. |
Hippokratészed
|
Hippokratészeid
|
3rd person sing. |
Hippokratésze
|
Hippokratészei
|
1st person plural |
Hippokratészünk
|
Hippokratészeink
|
2nd person plural |
Hippokratészetek
|
Hippokratészeitek
|
3rd person plural |
Hippokratészük
|
Hippokratészeik
|