Definify.com

Definition 2024


Márta

Márta

See also: marta, Marta, MARTA, Mártá, martā, Märta, and Marťa

Hungarian

Proper noun

Márta

  1. A female given name. Cognate to Martha.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Márta Márták
accusative Mártát Mártákat
dative Mártának Mártáknak
instrumental Mártával Mártákkal
causal-final Mártáért Mártákért
translative Mártává Mártákká
terminative Mártáig Mártákig
essive-formal Mártaként Mártákként
essive-modal
inessive Mártában Mártákban
superessive Mártán Mártákon
adessive Mártánál Mártáknál
illative Mártába Mártákba
sublative Mártára Mártákra
allative Mártához Mártákhoz
elative Mártából Mártákból
delative Mártáról Mártákról
ablative Mártától Mártáktól
Possessive forms of Márta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Mártám Mártáim
2nd person sing. Mártád Mártáid
3rd person sing. Mártája Mártái
1st person plural Mártánk Mártáink
2nd person plural Mártátok Mártáitok
3rd person plural Mártájuk Mártáik

Derived terms

  • (diminutive): Márti, Mártika, Mártuci, Mártuska

Irish

Etymology

From Old Irish Mart, from Latin Martius.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmˠɑːɾˠt̪ˠə]

Proper noun

Márta m (genitive Márta, nominative plural Mártaí)

  1. March (third month of the Gregorian calendar)

Declension

Mutation

Irish mutation
Radical Lenition Eclipsis
Márta Mhárta unchanged
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every
possible mutated form of every word actually occurs.

See also