Definition 2024
Orbán
Orbán
Hungarian
Proper noun
Orbán
- A surname.
- A male given name.
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
Orbán
|
Orbánok
|
accusative |
Orbánt
|
Orbánokat
|
dative |
Orbánnak
|
Orbánoknak
|
instrumental |
Orbánnal
|
Orbánokkal
|
causal-final |
Orbánért
|
Orbánokért
|
translative |
Orbánná
|
Orbánokká
|
terminative |
Orbánig
|
Orbánokig
|
essive-formal |
Orbánként
|
Orbánokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
Orbánban
|
Orbánokban
|
superessive |
Orbánon
|
Orbánokon
|
adessive |
Orbánnál
|
Orbánoknál
|
illative |
Orbánba
|
Orbánokba
|
sublative |
Orbánra
|
Orbánokra
|
allative |
Orbánhoz
|
Orbánokhoz
|
elative |
Orbánból
|
Orbánokból
|
delative |
Orbánról
|
Orbánokról
|
ablative |
Orbántól
|
Orbánoktól
|
Possessive forms of Orbán
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
Orbánom
|
Orbánjaim
|
2nd person sing. |
Orbánod
|
Orbánjaid
|
3rd person sing. |
Orbánja
|
Orbánjai
|
1st person plural |
Orbánunk
|
Orbánjaink
|
2nd person plural |
Orbánotok
|
Orbánjaitok
|
3rd person plural |
Orbánjuk
|
Orbánjaik
|
Derived terms