Definition 2024
asztácium
asztácium
Hungarian
Noun
asztácium
- astatine (the chemical element)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
asztácium
|
asztáciumok
|
| accusative |
asztáciumot
|
asztáciumokat
|
| dative |
asztáciumnak
|
asztáciumoknak
|
| instrumental |
asztáciummal
|
asztáciumokkal
|
| causal-final |
asztáciumért
|
asztáciumokért
|
| translative |
asztáciummá
|
asztáciumokká
|
| terminative |
asztáciumig
|
asztáciumokig
|
| essive-formal |
asztáciumként
|
asztáciumokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
asztáciumban
|
asztáciumokban
|
| superessive |
asztáciumon
|
asztáciumokon
|
| adessive |
asztáciumnál
|
asztáciumoknál
|
| illative |
asztáciumba
|
asztáciumokba
|
| sublative |
asztáciumra
|
asztáciumokra
|
| allative |
asztáciumhoz
|
asztáciumokhoz
|
| elative |
asztáciumból
|
asztáciumokból
|
| delative |
asztáciumról
|
asztáciumokról
|
| ablative |
asztáciumtól
|
asztáciumoktól
|
| Possessive forms of asztácium
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
asztáciumom
|
asztáciumaim
|
| 2nd person sing. |
asztáciumod
|
asztáciumaid
|
| 3rd person sing. |
asztáciuma
|
asztáciumai
|
| 1st person plural |
asztáciumunk
|
asztáciumaink
|
| 2nd person plural |
asztáciumotok
|
asztáciumaitok
|
| 3rd person plural |
asztáciumuk
|
asztáciumaik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
