Definify.com
Definition 2024
boldogtalan
boldogtalan
Hungarian
Adjective
boldogtalan (comparative boldogtalanabb, superlative legboldogtalanabb)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | boldogtalan | boldogtalanok |
| accusative | boldogtalant | boldogtalanokat |
| dative | boldogtalannak | boldogtalanoknak |
| instrumental | boldogtalannal | boldogtalanokkal |
| causal-final | boldogtalanért | boldogtalanokért |
| translative | boldogtalanná | boldogtalanokká |
| terminative | boldogtalanig | boldogtalanokig |
| essive-formal | boldogtalanként | boldogtalanokként |
| essive-modal | boldogtalanul | — |
| inessive | boldogtalanban | boldogtalanokban |
| superessive | boldogtalanon | boldogtalanokon |
| adessive | boldogtalannál | boldogtalanoknál |
| illative | boldogtalanba | boldogtalanokba |
| sublative | boldogtalanra | boldogtalanokra |
| allative | boldogtalanhoz | boldogtalanokhoz |
| elative | boldogtalanból | boldogtalanokból |
| delative | boldogtalanról | boldogtalanokról |
| ablative | boldogtalantól | boldogtalanoktól |