Definition 2024
cúg
cúg
Hungarian
Noun
cúg ( plural cúgok )
( colloquial ) draught (a current of air)
1912 , Zsigmond Móricz , Kerek Ferkó , chapter 1:
A falakról lógó tapétafoszlányok szinte nevetve lobogtak meg a cúgban . A plafon tajtékbarna volt a régi füsttől, s körül embermagasságban fényes barna réteg borította a falakat, mert itt falhoz szokás támaszkodni, kivált egy-egy heves kártyakompánia körül, mikor az adóellenőr két-három korona veszteséggel áll fel!
Declension
Inflection (stem in -o- , back harmony)
singular
plural
nominative
cúg
cúgok
accusative
cúgot
cúgokat
dative
cúgnak
cúgoknak
instrumental
cúggal
cúgokkal
causal-final
cúgért
cúgokért
translative
cúggá
cúgokká
terminative
cúgig
cúgokig
essive-formal
cúgként
cúgokként
essive-modal
—
—
inessive
cúgban
cúgokban
superessive
cúgon
cúgokon
adessive
cúgnál
cúgoknál
illative
cúgba
cúgokba
sublative
cúgra
cúgokra
allative
cúghoz
cúgokhoz
elative
cúgból
cúgokból
delative
cúgról
cúgokról
ablative
cúgtól
cúgoktól
Possessive forms of cúg
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
cúgom
cúgjaim
2nd person sing.
cúgod
cúgjaid
3rd person sing.
cúgja
cúgjai
1st person plural
cúgunk
cúgjaink
2nd person plural
cúgotok
cúgjaitok
3rd person plural
cúgjuk
cúgjaik
Synonyms
Derived terms