Hungarian
Noun
családfő (plural családfők)
- head of the house, head of the family
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
családfő
|
családfők
|
| accusative |
családfőt
|
családfőket
|
| dative |
családfőnek
|
családfőknek
|
| instrumental |
családfővel
|
családfőkkel
|
| causal-final |
családfőért
|
családfőkért
|
| translative |
családfővé
|
családfőkké
|
| terminative |
családfőig
|
családfőkig
|
| essive-formal |
családfőként
|
családfőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
családfőben
|
családfőkben
|
| superessive |
családfőn
|
családfőkön
|
| adessive |
családfőnél
|
családfőknél
|
| illative |
családfőbe
|
családfőkbe
|
| sublative |
családfőre
|
családfőkre
|
| allative |
családfőhöz
|
családfőkhöz
|
| elative |
családfőből
|
családfőkből
|
| delative |
családfőről
|
családfőkről
|
| ablative |
családfőtől
|
családfőktől
|
| Possessive forms of családfő
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
családfőm
|
családfőim
|
| 2nd person sing. |
családfőd
|
családfőid
|
| 3rd person sing. |
családfője
|
családfői
|
| 1st person plural |
családfőnk
|
családfőink
|
| 2nd person plural |
családfőtök
|
családfőitek
|
| 3rd person plural |
családfőjük
|
családfőik
|