Hungarian
Noun
csomópont (plural csomópontok)
- node (vertex of a graph of a network)
- intersection, junction (junction of two or more paths)
- hub (a point where many routes meet)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
csomópont
|
csomópontok
|
accusative |
csomópontot
|
csomópontokat
|
dative |
csomópontnak
|
csomópontoknak
|
instrumental |
csomóponttal
|
csomópontokkal
|
causal-final |
csomópontért
|
csomópontokért
|
translative |
csomóponttá
|
csomópontokká
|
terminative |
csomópontig
|
csomópontokig
|
essive-formal |
csomópontként
|
csomópontokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
csomópontban
|
csomópontokban
|
superessive |
csomóponton
|
csomópontokon
|
adessive |
csomópontnál
|
csomópontoknál
|
illative |
csomópontba
|
csomópontokba
|
sublative |
csomópontra
|
csomópontokra
|
allative |
csomóponthoz
|
csomópontokhoz
|
elative |
csomópontból
|
csomópontokból
|
delative |
csomópontról
|
csomópontokról
|
ablative |
csomóponttól
|
csomópontoktól
|
Possessive forms of csomópont
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
csomópontom
|
csomópontjaim
|
2nd person sing. |
csomópontod
|
csomópontjaid
|
3rd person sing. |
csomópontja
|
csomópontjai
|
1st person plural |
csomópontunk
|
csomópontjaink
|
2nd person plural |
csomópontotok
|
csomópontjaitok
|
3rd person plural |
csomópontjuk
|
csomópontjaik
|