Definify.com
Definition 2024
csont
csont
Hungarian
Noun
csont (plural csontok)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csont | csontok |
accusative | csontot | csontokat |
dative | csontnak | csontoknak |
instrumental | csonttal | csontokkal |
causal-final | csontért | csontokért |
translative | csonttá | csontokká |
terminative | csontig | csontokig |
essive-formal | csontként | csontokként |
essive-modal | — | — |
inessive | csontban | csontokban |
superessive | csonton | csontokon |
adessive | csontnál | csontoknál |
illative | csontba | csontokba |
sublative | csontra | csontokra |
allative | csonthoz | csontokhoz |
elative | csontból | csontokból |
delative | csontról | csontokról |
ablative | csonttól | csontoktól |
Possessive forms of csont | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csontom | csontjaim |
2nd person sing. | csontod | csontjaid |
3rd person sing. | csontja | csontjai |
1st person plural | csontunk | csontjaink |
2nd person plural | csontotok | csontjaitok |
3rd person plural | csontjuk | csontjaik |
Derived terms
(Compound words):