Definify.com

Definition 2024


detektív

detektív

See also: detektiv and Detektiv

Hungarian

Noun

detektív (plural detektívek)

  1. detective

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative detektív detektívek
accusative detektívet detektíveket
dative detektívnek detektíveknek
instrumental detektívvel detektívekkel
causal-final detektívért detektívekért
translative detektívvé detektívekké
terminative detektívig detektívekig
essive-formal detektívként detektívekként
essive-modal
inessive detektívben detektívekben
superessive detektíven detektíveken
adessive detektívnél detektíveknél
illative detektívbe detektívekbe
sublative detektívre detektívekre
allative detektívhez detektívekhez
elative detektívből detektívekből
delative detektívről detektívekről
ablative detektívtől detektívektől
Possessive forms of detektív
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. detektívem detektíveim
2nd person sing. detektíved detektíveid
3rd person sing. detektíve detektívei
1st person plural detektívünk detektíveink
2nd person plural detektívetek detektíveitek
3rd person plural detektívük detektíveik

Variant:

Possessive forms of detektív
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. detektívem detektívjeim
2nd person sing. detektíved detektívjeid
3rd person sing. detektívje detektívjei
1st person plural detektívünk detektívjeink
2nd person plural detektívetek detektívjeitek
3rd person plural detektívjük detektívjeik

References

  1. Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2