Hungarian
Noun
dezertőr (plural dezertőrök)
- deserter
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
dezertőr
|
dezertőrök
|
| accusative |
dezertőrt
|
dezertőröket
|
| dative |
dezertőrnek
|
dezertőröknek
|
| instrumental |
dezertőrrel
|
dezertőrökkel
|
| causal-final |
dezertőrért
|
dezertőrökért
|
| translative |
dezertőrré
|
dezertőrökké
|
| terminative |
dezertőrig
|
dezertőrökig
|
| essive-formal |
dezertőrként
|
dezertőrökként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
dezertőrben
|
dezertőrökben
|
| superessive |
dezertőrön
|
dezertőrökön
|
| adessive |
dezertőrnél
|
dezertőröknél
|
| illative |
dezertőrbe
|
dezertőrökbe
|
| sublative |
dezertőrre
|
dezertőrökre
|
| allative |
dezertőrhöz
|
dezertőrökhöz
|
| elative |
dezertőrből
|
dezertőrökből
|
| delative |
dezertőrről
|
dezertőrökről
|
| ablative |
dezertőrtől
|
dezertőröktől
|
| Possessive forms of dezertőr
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
dezertőröm
|
dezertőreim
|
| 2nd person sing. |
dezertőröd
|
dezertőreid
|
| 3rd person sing. |
dezertőre
|
dezertőrei
|
| 1st person plural |
dezertőrünk
|
dezertőreink
|
| 2nd person plural |
dezertőrötök
|
dezertőreitek
|
| 3rd person plural |
dezertőrük
|
dezertőreik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2