Definify.com
Definition 2024
dió
dió
Hungarian
Noun
dió (plural diók)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | dió | diók |
accusative | diót | diókat |
dative | diónak | dióknak |
instrumental | dióval | diókkal |
causal-final | dióért | diókért |
translative | dióvá | diókká |
terminative | dióig | diókig |
essive-formal | dióként | diókként |
essive-modal | — | — |
inessive | dióban | diókban |
superessive | dión | diókon |
adessive | diónál | dióknál |
illative | dióba | diókba |
sublative | dióra | diókra |
allative | dióhoz | diókhoz |
elative | dióból | diókból |
delative | dióról | diókról |
ablative | diótól | dióktól |
Possessive forms of dió | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | dióm | dióim |
2nd person sing. | diód | dióid |
3rd person sing. | diója | diói |
1st person plural | diónk | dióink |
2nd person plural | diótok | dióitok |
3rd person plural | diójuk | dióik |