Hungarian
Noun
dialektus (plural dialektusok)
- dialect
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
dialektus
|
dialektusok
|
accusative |
dialektust
|
dialektusokat
|
dative |
dialektusnak
|
dialektusoknak
|
instrumental |
dialektussal
|
dialektusokkal
|
causal-final |
dialektusért
|
dialektusokért
|
translative |
dialektussá
|
dialektusokká
|
terminative |
dialektusig
|
dialektusokig
|
essive-formal |
dialektusként
|
dialektusokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
dialektusban
|
dialektusokban
|
superessive |
dialektuson
|
dialektusokon
|
adessive |
dialektusnál
|
dialektusoknál
|
illative |
dialektusba
|
dialektusokba
|
sublative |
dialektusra
|
dialektusokra
|
allative |
dialektushoz
|
dialektusokhoz
|
elative |
dialektusból
|
dialektusokból
|
delative |
dialektusról
|
dialektusokról
|
ablative |
dialektustól
|
dialektusoktól
|
Possessive forms of dialektus
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
dialektusom
|
dialektusaim
|
2nd person sing. |
dialektusod
|
dialektusaid
|
3rd person sing. |
dialektusa
|
dialektusai
|
1st person plural |
dialektusunk
|
dialektusaink
|
2nd person plural |
dialektusotok
|
dialektusaitok
|
3rd person plural |
dialektusuk
|
dialektusaik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
Latvian
Noun
dialektus m
- accusative plural form of dialekts