Definify.com
Definition 2024
diktátor
diktátor
Hungarian
Etymology
From Latin dictātor[1], from dictō (“to dictate”), from dicō (“to say”) + -átor.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdiktaːtor]
- Hyphenation: dik‧tá‧tor
Noun
diktátor (plural diktátorok)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | diktátor | diktátorok |
| accusative | diktátort | diktátorokat |
| dative | diktátornak | diktátoroknak |
| instrumental | diktátorral | diktátorokkal |
| causal-final | diktátorért | diktátorokért |
| translative | diktátorrá | diktátorokká |
| terminative | diktátorig | diktátorokig |
| essive-formal | diktátorként | diktátorokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | diktátorban | diktátorokban |
| superessive | diktátoron | diktátorokon |
| adessive | diktátornál | diktátoroknál |
| illative | diktátorba | diktátorokba |
| sublative | diktátorra | diktátorokra |
| allative | diktátorhoz | diktátorokhoz |
| elative | diktátorból | diktátorokból |
| delative | diktátorról | diktátorokról |
| ablative | diktátortól | diktátoroktól |
| Possessive forms of diktátor | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | diktátorom | diktátoraim |
| 2nd person sing. | diktátorod | diktátoraid |
| 3rd person sing. | diktátora | diktátorai |
| 1st person plural | diktátorunk | diktátoraink |
| 2nd person plural | diktátorotok | diktátoraitok |
| 3rd person plural | diktátoruk | diktátoraik |
Related terms
References
- ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2