Definition 2024
dinamó
dinamó
Hungarian
Noun
dinamó (plural dinamók)
- dynamo
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
dinamó
|
dinamók
|
accusative |
dinamót
|
dinamókat
|
dative |
dinamónak
|
dinamóknak
|
instrumental |
dinamóval
|
dinamókkal
|
causal-final |
dinamóért
|
dinamókért
|
translative |
dinamóvá
|
dinamókká
|
terminative |
dinamóig
|
dinamókig
|
essive-formal |
dinamóként
|
dinamókként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
dinamóban
|
dinamókban
|
superessive |
dinamón
|
dinamókon
|
adessive |
dinamónál
|
dinamóknál
|
illative |
dinamóba
|
dinamókba
|
sublative |
dinamóra
|
dinamókra
|
allative |
dinamóhoz
|
dinamókhoz
|
elative |
dinamóból
|
dinamókból
|
delative |
dinamóról
|
dinamókról
|
ablative |
dinamótól
|
dinamóktól
|
Possessive forms of dinamó
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
dinamóm
|
dinamóim
|
2nd person sing. |
dinamód
|
dinamóid
|
3rd person sing. |
dinamója
|
dinamói
|
1st person plural |
dinamónk
|
dinamóink
|
2nd person plural |
dinamótok
|
dinamóitok
|
3rd person plural |
dinamójuk
|
dinamóik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2