Definition 2024
egyes
egyes
Hungarian
Noun
egyes (plural egyesek)
- one (digit or figure)
- first (first gear)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
egyes
|
egyesek
|
| accusative |
egyest
|
egyeseket
|
| dative |
egyesnek
|
egyeseknek
|
| instrumental |
egyessel
|
egyesekkel
|
| causal-final |
egyesért
|
egyesekért
|
| translative |
egyessé
|
egyesekké
|
| terminative |
egyesig
|
egyesekig
|
| essive-formal |
egyesként
|
egyesekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
egyesben
|
egyesekben
|
| superessive |
egyesen
|
egyeseken
|
| adessive |
egyesnél
|
egyeseknél
|
| illative |
egyesbe
|
egyesekbe
|
| sublative |
egyesre
|
egyesekre
|
| allative |
egyeshez
|
egyesekhez
|
| elative |
egyesből
|
egyesekből
|
| delative |
egyesről
|
egyesekről
|
| ablative |
egyestől
|
egyesektől
|
| Possessive forms of egyes
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
egyesem
|
egyeseim
|
| 2nd person sing. |
egyesed
|
egyeseid
|
| 3rd person sing. |
egyese
|
egyesei
|
| 1st person plural |
egyesünk
|
egyeseink
|
| 2nd person plural |
egyesetek
|
egyeseitek
|
| 3rd person plural |
egyesük
|
egyeseik
|
Derived terms
