Definition 2024
elégia
elégia
Hungarian
Noun
elégia (plural elégiák)
- elegy
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
elégia
|
elégiák
|
| accusative |
elégiát
|
elégiákat
|
| dative |
elégiának
|
elégiáknak
|
| instrumental |
elégiával
|
elégiákkal
|
| causal-final |
elégiáért
|
elégiákért
|
| translative |
elégiává
|
elégiákká
|
| terminative |
elégiáig
|
elégiákig
|
| essive-formal |
elégiaként
|
elégiákként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
elégiában
|
elégiákban
|
| superessive |
elégián
|
elégiákon
|
| adessive |
elégiánál
|
elégiáknál
|
| illative |
elégiába
|
elégiákba
|
| sublative |
elégiára
|
elégiákra
|
| allative |
elégiához
|
elégiákhoz
|
| elative |
elégiából
|
elégiákból
|
| delative |
elégiáról
|
elégiákról
|
| ablative |
elégiától
|
elégiáktól
|
| Possessive forms of elégia
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
elégiám
|
elégiáim
|
| 2nd person sing. |
elégiád
|
elégiáid
|
| 3rd person sing. |
elégiája
|
elégiái
|
| 1st person plural |
elégiánk
|
elégiáink
|
| 2nd person plural |
elégiátok
|
elégiáitok
|
| 3rd person plural |
elégiájuk
|
elégiáik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2
