Definify.com
Definition 2024
ellenőrző
ellenőrző
Hungarian
Adjective
ellenőrző (not comparable)
Etymology 2
Shortened from ellenőrző könyv (literally control book).
Noun
ellenőrző (plural ellenőrzők)
- (colloquial) report card (a small booklet containing the student's grades for one school year and a section for teachers to record individual comments about the student's work and behavior)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ellenőrző | ellenőrzők |
| accusative | ellenőrzőt | ellenőrzőket |
| dative | ellenőrzőnek | ellenőrzőknek |
| instrumental | ellenőrzővel | ellenőrzőkkel |
| causal-final | ellenőrzőért | ellenőrzőkért |
| translative | ellenőrzővé | ellenőrzőkké |
| terminative | ellenőrzőig | ellenőrzőkig |
| essive-formal | ellenőrzőként | ellenőrzőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ellenőrzőben | ellenőrzőkben |
| superessive | ellenőrzőn | ellenőrzőkön |
| adessive | ellenőrzőnél | ellenőrzőknél |
| illative | ellenőrzőbe | ellenőrzőkbe |
| sublative | ellenőrzőre | ellenőrzőkre |
| allative | ellenőrzőhöz | ellenőrzőkhöz |
| elative | ellenőrzőből | ellenőrzőkből |
| delative | ellenőrzőről | ellenőrzőkről |
| ablative | ellenőrzőtől | ellenőrzőktől |
| Possessive forms of ellenőrző | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ellenőrzőm | ellenőrzőim |
| 2nd person sing. | ellenőrződ | ellenőrzőid |
| 3rd person sing. | ellenőrzője | ellenőrzői |
| 1st person plural | ellenőrzőnk | ellenőrzőink |
| 2nd person plural | ellenőrzőtök | ellenőrzőitek |
| 3rd person plural | ellenőrzőjük | ellenőrzőik |