Definition 2024
emóció
emóció
Hungarian
Noun
emóció (plural emóciók)
- emotion
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
emóció
|
emóciók
|
accusative |
emóciót
|
emóciókat
|
dative |
emóciónak
|
emócióknak
|
instrumental |
emócióval
|
emóciókkal
|
causal-final |
emócióért
|
emóciókért
|
translative |
emócióvá
|
emóciókká
|
terminative |
emócióig
|
emóciókig
|
essive-formal |
emócióként
|
emóciókként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
emócióban
|
emóciókban
|
superessive |
emóción
|
emóciókon
|
adessive |
emóciónál
|
emócióknál
|
illative |
emócióba
|
emóciókba
|
sublative |
emócióra
|
emóciókra
|
allative |
emócióhoz
|
emóciókhoz
|
elative |
emócióból
|
emóciókból
|
delative |
emócióról
|
emóciókról
|
ablative |
emóciótól
|
emócióktól
|
Possessive forms of emóció
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
emócióm
|
emócióim
|
2nd person sing. |
emóciód
|
emócióid
|
3rd person sing. |
emóciója
|
emóciói
|
1st person plural |
emóciónk
|
emócióink
|
2nd person plural |
emóciótok
|
emócióitok
|
3rd person plural |
emóciójuk
|
emócióik
|
Synonyms
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2