Definify.com
Definition 2024
esze
esze
Hungarian
Noun
esze
- third-person singular (single possession) possessive of ész
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | esze | — |
| accusative | eszét | — |
| dative | eszének | — |
| instrumental | eszével | — |
| causal-final | eszéért | — |
| translative | eszévé | — |
| terminative | eszéig | — |
| essive-formal | eszeként | — |
| essive-modal | eszéül | — |
| inessive | eszében | — |
| superessive | eszén | — |
| adessive | eszénél | — |
| illative | eszébe | — |
| sublative | eszére | — |
| allative | eszéhez | — |
| elative | eszéből | — |
| delative | eszéről | — |
| ablative | eszétől | — |