Definify.com
Definition 2024
fül
fül
Hungarian
Noun
fül (plural fülek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fül | fülek |
accusative | fület | füleket |
dative | fülnek | füleknek |
instrumental | füllel | fülekkel |
causal-final | fülért | fülekért |
translative | füllé | fülekké |
terminative | fülig | fülekig |
essive-formal | fülként | fülekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fülben | fülekben |
superessive | fülön | füleken |
adessive | fülnél | füleknél |
illative | fülbe | fülekbe |
sublative | fülre | fülekre |
allative | fülhöz | fülekhez |
elative | fülből | fülekből |
delative | fülről | fülekről |
ablative | fültől | fülektől |
Possessive forms of fül | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fülem | füleim |
2nd person sing. | füled | füleid |
3rd person sing. | füle | fülei |
1st person plural | fülünk | füleink |
2nd person plural | fületek | füleitek |
3rd person plural | fülük | füleik |
Derived terms
(Compound words):
(Expressions):
- a falnak is füle van
- a füle botját sem mozdítja
- csupa fül
- fülig szerelmes
- se füle, se farka
- süket fülekre talál