Definify.com
Definition 2024
faj
faj
Albanian
Noun
faj m
Related terms
Etymology 2
From Proto-Albanian *spanja, related to Germanic *spannjan to tighten, with a secondary expressive gemination, to be compared with Old Norse spenna (“to tighten”)[1].
Verb
faj (first-person singular past tense fana, participle fanë)
Derived terms
References
- ↑ Orel, Vladimir (1998), “faj”, in Albanian Etymological Dictionary, Leiden, Boston, Köln: Brill, page 93
Hungarian
Etymology
Possibly from Proto-Finno-Ugric. It was a variant of fiú (“boy; son”) in the Old Hungarian era and it was formed through a formal and functional split from it.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɒj]
Noun
faj (plural fajok)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | faj | fajok |
| accusative | fajt | fajokat |
| dative | fajnak | fajoknak |
| instrumental | fajjal | fajokkal |
| causal-final | fajért | fajokért |
| translative | fajjá | fajokká |
| terminative | fajig | fajokig |
| essive-formal | fajként | fajokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fajban | fajokban |
| superessive | fajon | fajokon |
| adessive | fajnál | fajoknál |
| illative | fajba | fajokba |
| sublative | fajra | fajokra |
| allative | fajhoz | fajokhoz |
| elative | fajból | fajokból |
| delative | fajról | fajokról |
| ablative | fajtól | fajoktól |
| Possessive forms of faj | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | fajom | fajaim |
| 2nd person sing. | fajod | fajaid |
| 3rd person sing. | faja | fajai |
| 1st person plural | fajunk | fajaink |
| 2nd person plural | fajotok | fajaitok |
| 3rd person plural | fajuk | fajaik |
Derived terms
(Compound words):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6