Hungarian
fejkendő
Noun
fejkendő (plural fejkendők)
- headscarf, kerchief
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
fejkendő
|
fejkendők
|
accusative |
fejkendőt
|
fejkendőket
|
dative |
fejkendőnek
|
fejkendőknek
|
instrumental |
fejkendővel
|
fejkendőkkel
|
causal-final |
fejkendőért
|
fejkendőkért
|
translative |
fejkendővé
|
fejkendőkké
|
terminative |
fejkendőig
|
fejkendőkig
|
essive-formal |
fejkendőként
|
fejkendőkként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
fejkendőben
|
fejkendőkben
|
superessive |
fejkendőn
|
fejkendőkön
|
adessive |
fejkendőnél
|
fejkendőknél
|
illative |
fejkendőbe
|
fejkendőkbe
|
sublative |
fejkendőre
|
fejkendőkre
|
allative |
fejkendőhöz
|
fejkendőkhöz
|
elative |
fejkendőből
|
fejkendőkből
|
delative |
fejkendőről
|
fejkendőkről
|
ablative |
fejkendőtől
|
fejkendőktől
|
Possessive forms of fejkendő
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
fejkendőm
|
fejkendőim
|
2nd person sing. |
fejkendőd
|
fejkendőid
|
3rd person sing. |
fejkendője
|
fejkendői
|
1st person plural |
fejkendőnk
|
fejkendőink
|
2nd person plural |
fejkendőtök
|
fejkendőitek
|
3rd person plural |
fejkendőjük
|
fejkendőik
|