Definify.com

Definition 2024


halánték

halánték

Hungarian

Noun

halánték (plural halántékok)

  1. temple (region of skull)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative halánték halántékok
accusative halántékot halántékokat
dative halántéknak halántékoknak
instrumental halántékkal halántékokkal
causal-final halántékért halántékokért
translative halántékká halántékokká
terminative halántékig halántékokig
essive-formal halántékként halántékokként
essive-modal
inessive halántékban halántékokban
superessive halántékon halántékokon
adessive halántéknál halántékoknál
illative halántékba halántékokba
sublative halántékra halántékokra
allative halántékhoz halántékokhoz
elative halántékból halántékokból
delative halántékról halántékokról
ablative halántéktól halántékoktól
Possessive forms of halánték
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. halántékom halántékaim
2nd person sing. halántékod halántékaid
3rd person sing. halántéka halántékai
1st person plural halántékunk halántékaink
2nd person plural halántékotok halántékaitok
3rd person plural halánté**** halántékaik