Hungarian
Noun
harmónia (plural harmóniák)
- (music) harmony (two or more notes played simultaneously to produce a chord)
- harmony (a pleasing combination of elements, or arrangement of sounds)
- harmony, accord, agreement, union
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
harmónia
|
harmóniák
|
accusative |
harmóniát
|
harmóniákat
|
dative |
harmóniának
|
harmóniáknak
|
instrumental |
harmóniával
|
harmóniákkal
|
causal-final |
harmóniáért
|
harmóniákért
|
translative |
harmóniává
|
harmóniákká
|
terminative |
harmóniáig
|
harmóniákig
|
essive-formal |
harmóniaként
|
harmóniákként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
harmóniában
|
harmóniákban
|
superessive |
harmónián
|
harmóniákon
|
adessive |
harmóniánál
|
harmóniáknál
|
illative |
harmóniába
|
harmóniákba
|
sublative |
harmóniára
|
harmóniákra
|
allative |
harmóniához
|
harmóniákhoz
|
elative |
harmóniából
|
harmóniákból
|
delative |
harmóniáról
|
harmóniákról
|
ablative |
harmóniától
|
harmóniáktól
|
Possessive forms of harmónia
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
harmóniám
|
harmóniáim
|
2nd person sing. |
harmóniád
|
harmóniáid
|
3rd person sing. |
harmóniája
|
harmóniái
|
1st person plural |
harmóniánk
|
harmóniáink
|
2nd person plural |
harmóniátok
|
harmóniáitok
|
3rd person plural |
harmóniájuk
|
harmóniáik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2