Definify.com
Definition 2024
hitel
hitel
Hungarian
Noun
hitel (plural hitelek)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hitel | hitelek |
| accusative | hitelt | hiteleket |
| dative | hitelnek | hiteleknek |
| instrumental | hitellel | hitelekkel |
| causal-final | hitelért | hitelekért |
| translative | hitellé | hitelekké |
| terminative | hitelig | hitelekig |
| essive-formal | hitelként | hitelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hitelben | hitelekben |
| superessive | hitelen | hiteleken |
| adessive | hitelnél | hiteleknél |
| illative | hitelbe | hitelekbe |
| sublative | hitelre | hitelekre |
| allative | hitelhez | hitelekhez |
| elative | hitelből | hitelekből |
| delative | hitelről | hitelekről |
| ablative | hiteltől | hitelektől |
| Possessive forms of hitel | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hitelem | hiteleim |
| 2nd person sing. | hiteled | hiteleid |
| 3rd person sing. | hitele | hitelei |
| 1st person plural | hitelünk | hiteleink |
| 2nd person plural | hiteletek | hiteleitek |
| 3rd person plural | hitelük | hiteleik |
Derived terms
- hiteles
- hitelez
- hiteltelen
(Compound words):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6