Hungarian
Noun
igazolvány (plural igazolványok)
- certificate, pass, ID, identification, ident (a document or documents serving as evidence of a person's identity)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
igazolvány
|
igazolványok
|
accusative |
igazolványt
|
igazolványokat
|
dative |
igazolványnak
|
igazolványoknak
|
instrumental |
igazolvánnyal
|
igazolványokkal
|
causal-final |
igazolványért
|
igazolványokért
|
translative |
igazolvánnyá
|
igazolványokká
|
terminative |
igazolványig
|
igazolványokig
|
essive-formal |
igazolványként
|
igazolványokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
igazolványban
|
igazolványokban
|
superessive |
igazolványon
|
igazolványokon
|
adessive |
igazolványnál
|
igazolványoknál
|
illative |
igazolványba
|
igazolványokba
|
sublative |
igazolványra
|
igazolványokra
|
allative |
igazolványhoz
|
igazolványokhoz
|
elative |
igazolványból
|
igazolványokból
|
delative |
igazolványról
|
igazolványokról
|
ablative |
igazolványtól
|
igazolványoktól
|
Possessive forms of igazolvány
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
igazolványom
|
igazolványaim
|
2nd person sing. |
igazolványod
|
igazolványaid
|
3rd person sing. |
igazolványa
|
igazolványai
|
1st person plural |
igazolványunk
|
igazolványaink
|
2nd person plural |
igazolványotok
|
igazolványaitok
|
3rd person plural |
igazolványuk
|
igazolványaik
|