Definify.com
Definition 2024
jelei
jelei
Hungarian
Noun
jelei
- third-person singular (multiple possessions) possessive of jel
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | jelei | — |
accusative | jeleit | — |
dative | jeleinek | — |
instrumental | jeleivel | — |
causal-final | jeleiért | — |
translative | jeleivé | — |
terminative | jeleiig | — |
essive-formal | jeleiként | — |
essive-modal | jeleiül | — |
inessive | jeleiben | — |
superessive | jelein | — |
adessive | jeleinél | — |
illative | jeleibe | — |
sublative | jeleire | — |
allative | jeleihez | — |
elative | jeleiből | — |
delative | jeleiről | — |
ablative | jeleitől | — |