Definify.com
Definition 2024
jellege
jellege
Hungarian
Noun
jellege
- third-person singular (single possession) possessive of jelleg
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | jellege | — |
accusative | jellegét | — |
dative | jellegének | — |
instrumental | jellegével | — |
causal-final | jellegéért | — |
translative | jellegévé | — |
terminative | jellegéig | — |
essive-formal | jellegeként | — |
essive-modal | jellegéül | — |
inessive | jellegében | — |
superessive | jellegén | — |
adessive | jellegénél | — |
illative | jellegébe | — |
sublative | jellegére | — |
allative | jellegéhez | — |
elative | jellegéből | — |
delative | jellegéről | — |
ablative | jellegétől | — |