Definition 2024
káosz
káosz
Hungarian
Noun
káosz (plural káoszok)
- chaos
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
káosz
|
káoszok
|
accusative |
káoszt
|
káoszokat
|
dative |
káosznak
|
káoszoknak
|
instrumental |
káosszal
|
káoszokkal
|
causal-final |
káoszért
|
káoszokért
|
translative |
káosszá
|
káoszokká
|
terminative |
káoszig
|
káoszokig
|
essive-formal |
káoszként
|
káoszokként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
káoszban
|
káoszokban
|
superessive |
káoszon
|
káoszokon
|
adessive |
káosznál
|
káoszoknál
|
illative |
káoszba
|
káoszokba
|
sublative |
káoszra
|
káoszokra
|
allative |
káoszhoz
|
káoszokhoz
|
elative |
káoszból
|
káoszokból
|
delative |
káoszról
|
káoszokról
|
ablative |
káosztól
|
káoszoktól
|
Possessive forms of káosz
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
káoszom
|
káoszaim
|
2nd person sing. |
káoszod
|
káoszaid
|
3rd person sing. |
káosza
|
káoszai
|
1st person plural |
káoszunk
|
káoszaink
|
2nd person plural |
káoszotok
|
káoszaitok
|
3rd person plural |
káoszuk
|
káoszaik
|
Synonyms