Hungarian
Noun
kényszer (plural kényszerek)
- compulsion, force, pressure
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
kényszer
|
kényszerek
|
accusative |
kényszert
|
kényszereket
|
dative |
kényszernek
|
kényszereknek
|
instrumental |
kényszerrel
|
kényszerekkel
|
causal-final |
kényszerért
|
kényszerekért
|
translative |
kényszerré
|
kényszerekké
|
terminative |
kényszerig
|
kényszerekig
|
essive-formal |
kényszerként
|
kényszerekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
kényszerben
|
kényszerekben
|
superessive |
kényszeren
|
kényszereken
|
adessive |
kényszernél
|
kényszereknél
|
illative |
kényszerbe
|
kényszerekbe
|
sublative |
kényszerre
|
kényszerekre
|
allative |
kényszerhez
|
kényszerekhez
|
elative |
kényszerből
|
kényszerekből
|
delative |
kényszerről
|
kényszerekről
|
ablative |
kényszertől
|
kényszerektől
|
Possessive forms of kényszer
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
kényszerem
|
kényszereim
|
2nd person sing. |
kényszered
|
kényszereid
|
3rd person sing. |
kényszere
|
kényszerei
|
1st person plural |
kényszerünk
|
kényszereink
|
2nd person plural |
kényszeretek
|
kényszereitek
|
3rd person plural |
kényszerük
|
kényszereik
|
Derived terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6