Definify.com
Definition 2024
köröm
köröm
See also: korom
Hungarian
Noun
köröm (plural körmök)
Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | köröm | körmök |
accusative | körmöt | körmöket |
dative | körömnek | körmöknek |
instrumental | körömmel | körmökkel |
causal-final | körömért | körmökért |
translative | körömmé | körmökké |
terminative | körömig | körmökig |
essive-formal | körömként | körmökként |
essive-modal | — | — |
inessive | körömben | körmökben |
superessive | körmön | körmökön |
adessive | körömnél | körmöknél |
illative | körömbe | körmökbe |
sublative | körömre | körmökre |
allative | körömhöz | körmökhöz |
elative | körömből | körmökből |
delative | körömről | körmökről |
ablative | körömtől | körmöktől |
Possessive forms of köröm | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | körmöm | körmeim |
2nd person sing. | körmöd | körmeid |
3rd person sing. | körme | körmei |
1st person plural | körmünk | körmeink |
2nd person plural | körmötök | körmeitek |
3rd person plural | körmük | körmeik |
Derived terms
- körmöl
- körmös
(Compound words):
(Expressions):
See also
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6