Definify.com
Webster 1828 Edition
Koret
KO'RET
,Noun.
Definition 2024
köret
köret
See also: koret
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkørɛt]
- Hyphenation: kö‧ret
Noun
köret (plural köretek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | köret | köretek |
accusative | köretet | köreteket |
dative | köretnek | köreteknek |
instrumental | körettel | köretekkel |
causal-final | köretért | köretekért |
translative | köretté | köretekké |
terminative | köretig | köretekig |
essive-formal | köretként | köretekként |
essive-modal | — | — |
inessive | köretben | köretekben |
superessive | köreten | köreteken |
adessive | köretnél | köreteknél |
illative | köretbe | köretekbe |
sublative | köretre | köretekre |
allative | körethez | köretekhez |
elative | köretből | köretekből |
delative | köretről | köretekről |
ablative | körettől | köretektől |
Possessive forms of köret | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | köretem | köreteim |
2nd person sing. | köreted | köreteid |
3rd person sing. | körete | köretei |
1st person plural | köretünk | köreteink |
2nd person plural | köretetek | köreteitek |
3rd person plural | köretük | köreteik |