Hungarian
Noun
kapitány (plural kapitányok)
- captain (a naval officer with a rank between commander and commodore and rear admiral)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
kapitány
|
kapitányok
|
| accusative |
kapitányt
|
kapitányokat
|
| dative |
kapitánynak
|
kapitányoknak
|
| instrumental |
kapitánnyal
|
kapitányokkal
|
| causal-final |
kapitányért
|
kapitányokért
|
| translative |
kapitánnyá
|
kapitányokká
|
| terminative |
kapitányig
|
kapitányokig
|
| essive-formal |
kapitányként
|
kapitányokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kapitányban
|
kapitányokban
|
| superessive |
kapitányon
|
kapitányokon
|
| adessive |
kapitánynál
|
kapitányoknál
|
| illative |
kapitányba
|
kapitányokba
|
| sublative |
kapitányra
|
kapitányokra
|
| allative |
kapitányhoz
|
kapitányokhoz
|
| elative |
kapitányból
|
kapitányokból
|
| delative |
kapitányról
|
kapitányokról
|
| ablative |
kapitánytól
|
kapitányoktól
|
| Possessive forms of kapitány
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kapitányom
|
kapitányaim
|
| 2nd person sing. |
kapitányod
|
kapitányaid
|
| 3rd person sing. |
kapitánya
|
kapitányai
|
| 1st person plural |
kapitányunk
|
kapitányaink
|
| 2nd person plural |
kapitányotok
|
kapitányaitok
|
| 3rd person plural |
kapitányuk
|
kapitányaik
|