Definify.com
Definition 2024
kognitív
kognitív
See also: kognitiv
Hungarian
Adjective
kognitív (comparative kognitívabb, superlative legkognitívabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kognitív | kognitívak |
| accusative | kognitívat | kognitívakat |
| dative | kognitívnak | kognitívaknak |
| instrumental | kognitívval | kognitívakkal |
| causal-final | kognitívért | kognitívakért |
| translative | kognitívvá | kognitívakká |
| terminative | kognitívig | kognitívakig |
| essive-formal | kognitívként | kognitívakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kognitívban | kognitívakban |
| superessive | kognitívon | kognitívakon |
| adessive | kognitívnál | kognitívaknál |
| illative | kognitívba | kognitívakba |
| sublative | kognitívra | kognitívakra |
| allative | kognitívhoz | kognitívakhoz |
| elative | kognitívból | kognitívakból |
| delative | kognitívról | kognitívakról |
| ablative | kognitívtól | kognitívaktól |
References
- ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2