Definify.com

Definition 2024

kotorászik

(transitive, intransitive) to fumble, rummage (to grope awkwardly in trying to find something)
- 2012, István Tótfalusi, Sertések a Bakonyban: Kalandos nyelvtörténet, Budapest: Libri Kiadó, ISBN 9789633100981, page 90:
  Legnagyobb meglepetésemre Nóra vékony zöld cigarettadobozt húzott elő a retiküljéből, és az öngyújtó után kotorászott. Ernőé, aki épp akkor állt fel, az asztalon hevert, felkaptam, és sietve tüzet adtam Nórának. Nóra rám pillantott, és elmosolyodott.

conjugation of kotorászik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			kotorászni
Past participle			kotorászott
Present participle			kotorászó
Future participle			kotorászandó
Adverbial participle			kotorászva
Potential			kotorászhat
Indicative Mood	Present	Indefinite	kotorászom or kotorászok	kotorászol	kotorászik	kotorászunk	kotorásztok	kotorásznak
	Present	Definite	kotorászom én téged/titeket kotorászlak	kotorászod	kotorássza	kotorásszuk	kotorásszátok	kotorásszák
	Past	Indefinite	kotorásztam	kotorásztál	kotorászott	kotorásztunk	kotorásztatok	kotorásztak
	Past	Definite	kotorásztam én téged/titeket kotorásztalak	kotorásztad	kotorászta	kotorásztuk	kotorásztátok	kotorászták
Conditional Mood	Present	Indefinite	kotorásznék	kotorásznál	kotorászna	kotorásznánk	kotorásznátok	kotorásznának
Conditional Mood	Present	Definite	kotorásznám én téged/titeket kotorásználak	kotorásznád	kotorászná	kotorásznánk	kotorásznátok	kotorásznák
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	kotorásszak	kotorássz or kotorásszál	kotorásszon	kotorásszunk	kotorásszatok	kotorásszanak
Subjunctive Mood	Present	Definite	kotorásszam én téged/titeket kotorásszalak	kotorászd or kotorásszad	kotorássza	kotorásszuk	kotorásszátok	kotorásszák
Conjugated Infinitive			kotorásznom	kotorásznod	kotorásznia	kotorásznunk	kotorásznotok	kotorászniuk