Definition 2024
mágia
mágia
Hungarian
Noun
mágia (plural mágiák)
- magic (the use of rituals or actions, especially based on supernatural or occult knowledge)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
mágia
|
mágiák
|
accusative |
mágiát
|
mágiákat
|
dative |
mágiának
|
mágiáknak
|
instrumental |
mágiával
|
mágiákkal
|
causal-final |
mágiáért
|
mágiákért
|
translative |
mágiává
|
mágiákká
|
terminative |
mágiáig
|
mágiákig
|
essive-formal |
mágiaként
|
mágiákként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
mágiában
|
mágiákban
|
superessive |
mágián
|
mágiákon
|
adessive |
mágiánál
|
mágiáknál
|
illative |
mágiába
|
mágiákba
|
sublative |
mágiára
|
mágiákra
|
allative |
mágiához
|
mágiákhoz
|
elative |
mágiából
|
mágiákból
|
delative |
mágiáról
|
mágiákról
|
ablative |
mágiától
|
mágiáktól
|
Possessive forms of mágia
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
mágiám
|
mágiáim
|
2nd person sing. |
mágiád
|
mágiáid
|
3rd person sing. |
mágiája
|
mágiái
|
1st person plural |
mágiánk
|
mágiáink
|
2nd person plural |
mágiátok
|
mágiáitok
|
3rd person plural |
mágiájuk
|
mágiáik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2