Definify.com
Definition 2025
méreg
méreg
Hungarian
Noun
méreg (plural mérgek)
- poison, venom
- (somewhat colloquial) anger, wrath
- 1651, Miklós Zrínyi, Szigeti veszedelem, Franklin (1901), canto 15, stanza 85:
- Igy tészen Delimán és nagy sebességgel / Bánra rugaszkodik, teli sok méreggel. / Ráveti dárdáját hatalmas erővel, / Itéli, hogy nagy bánt lefekteti evvel.
- 1651, Miklós Zrínyi, Szigeti veszedelem, Franklin (1901), canto 15, stanza 85:
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | méreg | mérgek |
accusative | mérget | mérgeket |
dative | méregnek | mérgeknek |
instrumental | méreggel | mérgekkel |
causal-final | méregért | mérgekért |
translative | méreggé | mérgekké |
terminative | méregig | mérgekig |
essive-formal | méregként | mérgekként |
essive-modal | — | — |
inessive | méregben | mérgekben |
superessive | mérgen | mérgeken |
adessive | méregnél | mérgeknél |
illative | méregbe | mérgekbe |
sublative | méregre | mérgekre |
allative | méreghez | mérgekhez |
elative | méregből | mérgekből |
delative | méregről | mérgekről |
ablative | méregtől | mérgektől |
Possessive forms of méreg | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mérgem | mérgeim |
2nd person sing. | mérged | mérgeid |
3rd person sing. | mérge | mérgei |
1st person plural | mérgünk | mérgeink |
2nd person plural | mérgetek | mérgeitek |
3rd person plural | mérgük | mérgeik |
Derived terms
References
- ↑ L. Benkő, ed., A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (A historical-etymological dictionary of the Hungarian language), 4 vols., Budapest, 1967-84; published in German as Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, 3 vols., Budapest, 1993-97.