Hungarian
Noun
meghatalmazás (plural meghatalmazások)
- authorization (formal sanction, permission or warrant)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
meghatalmazás
|
meghatalmazások
|
| accusative |
meghatalmazást
|
meghatalmazásokat
|
| dative |
meghatalmazásnak
|
meghatalmazásoknak
|
| instrumental |
meghatalmazással
|
meghatalmazásokkal
|
| causal-final |
meghatalmazásért
|
meghatalmazásokért
|
| translative |
meghatalmazássá
|
meghatalmazásokká
|
| terminative |
meghatalmazásig
|
meghatalmazásokig
|
| essive-formal |
meghatalmazásként
|
meghatalmazásokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
meghatalmazásban
|
meghatalmazásokban
|
| superessive |
meghatalmazáson
|
meghatalmazásokon
|
| adessive |
meghatalmazásnál
|
meghatalmazásoknál
|
| illative |
meghatalmazásba
|
meghatalmazásokba
|
| sublative |
meghatalmazásra
|
meghatalmazásokra
|
| allative |
meghatalmazáshoz
|
meghatalmazásokhoz
|
| elative |
meghatalmazásból
|
meghatalmazásokból
|
| delative |
meghatalmazásról
|
meghatalmazásokról
|
| ablative |
meghatalmazástól
|
meghatalmazásoktól
|
| Possessive forms of meghatalmazás
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
meghatalmazásom
|
meghatalmazásaim
|
| 2nd person sing. |
meghatalmazásod
|
meghatalmazásaid
|
| 3rd person sing. |
meghatalmazása
|
meghatalmazásai
|
| 1st person plural |
meghatalmazásunk
|
meghatalmazásaink
|
| 2nd person plural |
meghatalmazásotok
|
meghatalmazásaitok
|
| 3rd person plural |
meghatalmazásuk
|
meghatalmazásaik
|