Definify.com
Definition 2024
meghitt
meghitt
Hungarian
Adjective
meghitt (comparative meghittebb, superlative legmeghittebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | meghitt | meghittek |
accusative | meghittet | meghitteket |
dative | meghittnek | meghitteknek |
instrumental | meghittel | meghittekkel |
causal-final | meghittért | meghittekért |
translative | meghitté | meghittekké |
terminative | meghittig | meghittekig |
essive-formal | meghittként | meghittekként |
essive-modal | — | — |
inessive | meghittben | meghittekben |
superessive | meghitten | meghitteken |
adessive | meghittnél | meghitteknél |
illative | meghittbe | meghittekbe |
sublative | meghittre | meghittekre |
allative | meghitthez | meghittekhez |
elative | meghittből | meghittekből |
delative | meghittről | meghittekről |
ablative | meghittől | meghittektől |
Synonyms
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6