Definify.com

Definition 2024

megismétel

megismétel

Hungarian

Verb

megismétel

(transitive) to repeat (to do again)

Conjugation

conjugation of megismétel

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			megismételni
Past participle			megismételt
Present participle			megismétlő or megismételő
Future participle			megismétlendő or megismételendő
Adverbial participle			megismételve
Potential			megismételhet
Indicative Mood	Present	Indefinite	megismétlek or megismételek	megismételsz	megismétel	megismétlünk or megismételünk	megismételtek	megismételnek
	Present	Definite	megismétlem or megismételem én téged/titeket megismétellek	megismétled or megismételed	megismétli or megismételi	megismételjük	megismétlitek or megismételitek	megismétlik or megismételik
	Past	Indefinite	megismételtem	megismételtél	megismételt	megismételtünk	megismételtetek	megismételtek
	Past	Definite	megismételtem én téged/titeket megismételtelek	megismételted	megismételte	megismételtük	megismételtétek	megismételték
Conditional Mood	Present	Indefinite	megismételnék	megismételnél	megismételne	megismételnénk	megismételnétek	megismételnének
Conditional Mood	Present	Definite	megismételném én téged/titeket megismételnélek	megismételnéd	megismételné	megismételnénk	megismételnétek	megismételnék
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	megismételjek	megismételj or megismételjél	megismételjen	megismételjünk	megismételjetek	megismételjenek
Subjunctive Mood	Present	Definite	megismételjem én téged/titeket megismételjelek	megismételd or megismételjed	megismételje	megismételjük	megismételjétek	megismételjék
Conjugated Infinitive			megismételnem	megismételned	megismételnie	megismételnünk	megismételnetek	megismételniük

Derived terms

megismétlés