Definify.com

Definition 2024


nagycsütörtök

nagycsütörtök

Hungarian

Noun

nagycsütörtök (plural nagycsütörtökök)

  1. Maundy Thursday, Holy Thursday

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative nagycsütörtök nagycsütörtökök
accusative nagycsütörtököt nagycsütörtököket
dative nagycsütörtöknek nagycsütörtököknek
instrumental nagycsütörtökkel nagycsütörtökökkel
causal-final nagycsütörtökért nagycsütörtökökért
translative nagycsütörtökké nagycsütörtökökké
terminative nagycsütörtökig nagycsütörtökökig
essive-formal nagycsütörtökként nagycsütörtökökként
essive-modal
inessive nagycsütörtökben nagycsütörtökökben
superessive nagycsütörtökön nagycsütörtökökön
adessive nagycsütörtöknél nagycsütörtököknél
illative nagycsütörtökbe nagycsütörtökökbe
sublative nagycsütörtökre nagycsütörtökökre
allative nagycsütörtökhöz nagycsütörtökökhöz
elative nagycsütörtökből nagycsütörtökökből
delative nagycsütörtökről nagycsütörtökökről
ablative nagycsütörtöktől nagycsütörtököktől
Possessive forms of nagycsütörtök
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagycsütörtököm nagycsütörtökeim
2nd person sing. nagycsütörtököd nagycsütörtökeid
3rd person sing. nagycsütörtöke nagycsütörtökei
1st person plural nagycsütörtökünk nagycsütörtökeink
2nd person plural nagycsütörtökötök nagycsütörtökeitek
3rd person plural nagycsütörtökük nagycsütörtökeik