Definify.com
Definition 2024
onanizál
onanizál
Hungarian
Verb
onanizál
- (intransitive) to ****
Conjugation
conjugation of onanizál
| Infinitive | onanizálni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | onanizált | |||||||
| Present participle | onanizáló | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | onanizálva | |||||||
| Potential | onanizálhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
| Indicative Mood | Present | Indefinite | onanizálok | onanizálsz | onanizál | onanizálunk | onanizáltok | onanizálnak |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | onanizáltam | onanizáltál | onanizált | onanizáltunk | onanizáltatok | onanizáltak | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional Mood | Present | Indefinite | onanizálnék | onanizálnál | onanizálna | onanizálnánk | onanizálnátok | onanizálnának |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive Mood | Present | Indefinite | onanizáljak | onanizálj or onanizáljál |
onanizáljon | onanizáljunk | onanizáljatok | onanizáljanak |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated Infinitive | onanizálnom | onanizálnod | onanizálnia | onanizálnunk | onanizálnotok | onanizálniuk | ||
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6